Jogpont kérdések és válaszok

KÖZIGAZGATÁS — TB — ADÓ

1. kérdés

Édesapám meghalt tavaly, családommal nem tartottam a kapcsolatot már rég óta. Édesanyám elkérte utána az adataimat, de még a mai napig semmilyen értesítést nem kaptam például hagyatéki tárgyalásról. Nem vagyok örökösként kizárva. Létezik, hogy 9 hónapja nem történt semmi, amiről értesítést kellett volna kapnom? Ebben szeretném a segítségüket, válaszukat kapni?

Elsődleges kérdés az, hogy az Édesapjának, volt-e halálakor ingó vagy ingatlan vagyona, azaz öröksége. Ha nem volt vagyona, akkor esetében hagyatéki eljárásra nem kerül sor.

Ha volt vagyona, akkor arra vonatkozóan a hagyatéki eljárást le kell folytatni. Ebben Önnek, mint törvényes örökösnek részt kell venni. Az esetleges öröklésének mértékét ebben az esetben az határozza meg, hogy született-e végrendelet.

A hagyatéki eljárás a legtöbb esetben kérelemre indul. Azzal kapcsolatban, hogy az édesapja esetében van-e folyamatban hagyatéki eljárás, a lakcíme szerinti önkormányzat vagy a halálának helye szerinti önkormányzat hagyatéki osztálya tud felvilágosítást adni. Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy keresse fel a hagyatéki osztályt erre vonatkozóan.

A hagyatéki eljárás során, egyébként mind az önkormányzat hagyatéki osztályának, mind később az eljáró közjegyzőnek értesítenie kellene Önt az eljárás megindításáról. ha azonban nem kapnak erre vonatkozóan felvilágosítást, vagy az Ön címe nem áll rendelkezésükre, akkor ez elmaradhat, ezért lenne szükség arra, hogy ön jelentkezzen minél hamarabb az önkormányzat hagyatéki osztályán.

Ha van az édesapjának vagyona, s az eljárás még nem indult meg, akkor az, az Ön kérelmére fog megkezdődni.

 

2. kérdés

Édesapám 1950-ben született, most tölti be a 62. évét. Nem közalkalmazott, 6 éve dolgozik ennél a cégnél. Év elején gondolkodott, hogy elmegy nyugdíjba, de a főnökei nem szerették volna, ha elmegy, ezért mégis maradt, megbeszélés szerint 65 éves koráig. Ez volt a helyzet 3 héttel ezelőtt is. Múlt héten viszont közölték vele, hogy mégis nyugdíjba kell mennie. Megtehetik-e ezt 1 hónappal a 62. év betöltése előtt? Nem a nyugdíjba menetel ellen van kifogása, de mivel abban egyeztek meg, hogy maradhat, ezért nem intézett semmit. Egy hónap alatt gondolom nem is tud. Mit lehet ilyenkor tenni? El kell fogadni, hogy ez van, vagy van valami jogszabály, ami megvédi a munkavállalót az ilyen helyzetekben? Válaszukat köszönöm!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki 1952. január I-je előtt született, a betöltött 62. életév.”

18. § (2) bekezdés értelmében

„Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a)     a születési évének megfelelő — az (I) bekezdésben meghatározott — öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b)     legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c)      azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat

megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)—b) és e)—g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.”

Ahhoz, hogy az édesapja nyugdíjba mehessen, a munkaviszonyát meg kell szüntetnie a fenti törvényhely szerint.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. tv. 66. § védi a nyugdíj előtt álló munkavállalókat:

66. § (4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdükorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. SS (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

66. § (5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Tehát a védett korban csak akkor mondhat fel a munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló olyan szabályszegést követ el, ami rendkívüli felmondásra ad okot vagy akkor, ha a cég működési körében merül fel az ezt megalapozó indok (pl: létszámleépítés, átszervezés), de ilyen esetben köteles a munkáltató a felmondás előtt másik munkakört felajánlani az édesapjának a cégnél, ha van ilyen.

A felmondás esetén az édesapját 3 havi távolléti díj összegének megfelelő végkielégítés illeti meg (5 év után kéthavi, és még plusz egy havi a védett kor miatt), valamint 45 napos felmentési idő, amelynek fele alól köteles a munkáltató öt mentesíteni.

Az édesapjának el kéne gondolkodni a nyugdíjba menetelen, amíg a törvények kedvezően állapítják meg számára a nyugdíjkorhatárt, ugyanis a korhatárt fokozatosan emelik majd, és a kormány jogszabályi rendelkezéseket tervez arra vonatkozóan, hogy a munkaerőpiacon a nyugdíjasok csak úgy lehessenek jelen, hogy a bérük mellett ne részesüljenek a nyugdíjellátásban.

A nyugdíjazás részleteiről az édesapja érdeklődjön a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.

A regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok:

  • Főváros és Pest megye területén a Közép-magyarországi Regionális Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság székhelye Budapest
  •  Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye területén az Észak- magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Salgótarján
  • Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye terü­letén az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Debre­cen
  •  Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területén a Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Szeged
  • Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye területén a Nyugat-dunántúli Regio­nális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Zalaegerszeg
  •  Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye területén a Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Tatabánya
  • Baranya, Somogy, Tolna megye területén a Dél-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Szekszárd
  •  Nyugdíjfolyósító Igazgatóság székhelye Budapest.

3. kérdés

Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy 2012. január elején beadtam egy vidéki Hivatalhoz az ápolási díj iránti kérelmemet, elutasítottak, fellebbeztem. Később, 2012 nyarán kelt Határozatban megítélték nekem az ápolási díjat. Azonban ez a kifizetés a mai napig elmaradt. Többször érdeklődtem telefonon az érintett Hivataltól, hogy mikor történik meg a teljesítés, azonban mindig türelemre intettek Most megtudtam, hogy zárolta a bank az önkormányzat számláját. Ha sikerül másik bankhoz fordulniuk, akkor fizetnek. A hírekben én olyanokat hallok, hogy a Kormány meg akarja reformálni a bankokat, ezért az új bankszámlanyitásokat nem támogatja. Meg fogom-e kapni valaha azt a pénzt? Kihez kell ilyenkor fordulnom? Jelenleg csak az aktív korúak támogatását, 22.800 Ft-ot kapok, nagy szükségem volna a pénzemre.

Fontos volna tudni, hogy miért zárolták az önkormányzat számláját. Amennyiben az önkormányzat esetleges fizetésképtelensége miatt, és a fizetésképtelenség miatt adósságrendezési eljárás van folyamatban, akkor Ön — az önkormányzattal szemben fennálló követelése alapján — az önkormányzat hitelezőjének mindősül, és igényét az eljárásban kirendelt pénzügyi gondnoknak bejelentheti az elmaradt összeg után felszámítandó késedelmi kamattal együtt. Javaslom, hogy ennek a hivatalban járjon utána.

Egyebekben az igényét ún. fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesítheti, amely egy közjegyző előtt induló eljárás, és amelyben — az ügy tárgya miatt —tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, azaz mentesül az illeték eljáráskori megindításának lerovása alól. Amennyiben az önkormányzat a kiállított fizetési meghagyásnak nem mond ellent, abban az esetben a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik, amennyiben ellentmond, az ügy perré alakul. Ennek azonban kevés valószínűségét látom, tekintettel arra, hogy fizetési kötelezettsége a saját határozatán alapul.

Javaslom tehát, hogy keresse fel a hivatalt, és érdeklődjön a zárolás okáról, és amennyiben pénzügyi gondnokot rendeltek ki, keresse fel a problémájával. Ha nem ez az eset áll fönn, forduljon közjegyzőhöz a fizetési meghagyás kiállítása érdekében illetve keresse fel az ön lakóhelyéhez legközelebb eső JOGPONT irodát, ahol személyes tanácsadással is tudnak Önnek segíteni, illetve keresse fel az illetékes bíróságot panasznapon, ahol segíteni fognak Önnek.

Comments are closed.