Archive for adó

Jogpont kérdések és válaszok

KÖZIGAZGATÁS — TB — ADÓ

1. kérdés

Édesapám meghalt tavaly, családommal nem tartottam a kapcsolatot már rég óta. Édesanyám elkérte utána az adataimat, de még a mai napig semmilyen értesítést nem kaptam például hagyatéki tárgyalásról. Nem vagyok örökösként kizárva. Létezik, hogy 9 hónapja nem történt semmi, amiről értesítést kellett volna kapnom? Ebben szeretném a segítségüket, válaszukat kapni?

Bővebben

Így adózunk jövőre

Elfogadták az új adótörvényeket, számos ponton komoly változások lépnek életbe januártól. Változik a cafeteria szabályozása, jön a szappanadó és megjelenhet a földadó, különadót kapnak az élelmiszer-kereskedők és a dohányipar, illetve a befektetési alapok.

Bővebben

Mire figyeljünk a számlázó programok bejelentésénél?

Közeledik november 15-e, a számlázó programok bejelentésének a legtöbb adózót érintő határideje. Bár a bejelentés szabályai első látásra talán egyszerűnek tűnnek, mégis a gyakorlati életben felmerülő esetek több kérdést is felvetnek, melyekre érdemes figyelemmel lenni majd a nyomtatvány kitöltése során. A BDO Magyarország írásban a számlázó programok bejelentésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

Bővebben

Újra lehet fejlesztési adókedvezményt igényelni

Habár az Európai Bizottság meglehetősen későn, csak június 17-én tette közzé a 2014-2020-ig terjedő költségvetési időszakra vonatkozó új támogatási szabályokat, a hazai kormányzat gyorsan reagált a változó uniós szabályozási környezethez és a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet 2014. július 18-ai hatályba lépésével újra lehet fejlesztési adókedvezményt igényelni a beruházásokhoz.

Bővebben

Már csak online pénztárgép használható

Nincs kibúvó, a szankció egymillió forintig terjedő bírság, s üzlethelyiség lezárás is lehet.

A vállalkozások szeptember 1-jétől már csak online pénztárgépet használhatnak, ami új irányt ad a pénztárgépes ellenőrzéseknek; jelenleg 163 700 kassza áll összeköttetésben az adóhatósággal – közölte a NAV.
Bővebben

Ki kivel van? – kulcskérdések a kkv-k adózásáról

„Kkv” – mindenki ismeri a kifejezést, sokat használjuk, megkérdőjelezhetetlenül a köztudatban van, meghatározó a gazdasági jelentősége, de talán nem tudnánk azonnal felsorolni azokat a sarokszámokat, melyek eldöntik, hogy mikor is kkv egy adott vállalkozás. Miért is fontos ez? Mekkora a szektor szerepe? Milyen kedvezmények kapcsolódnak a kkv-khoz? Ezekre a kérdésekre válaszolunk a következőkben.

Az összes kérdés közül talán mindenkit az érdekel a legjobban, hogy milyen kedvezményekben részesülhetnek ezek a vállalkozások? A lista nem is olyan rövid, lássuk tehát először ezeket.

Társasági adó törvény által biztosított kedvezmények:

Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó foglalkoztatás-növelési kedvezményként csökkentheti adózás előtti eredményét a létszámnövekmény és az évesített minimálbér szorzatával, ha az előző évben maximum 5 dolgozója volt.

KKV beruházási adókedvezménye: az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő adózó csökkentheti adózás előtti eredményét maximum 30 millió forint erejéig:

  • a még használatba nem vett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében elszámolt beruházások értékével
  • ingatlan bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés, átalakítás értékével
  • még használatba nem vett szoftver felhasználási jogának értékével, szellemi termék bekerülési értékével

Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózó tárgyi eszköz beszerzéshez / előállításhoz kapcsolódó hitel vagy pénzügyi lízing kamatkedvezménye: adóévenként maximum 6 millió forintig adókedvezményként érvényesíthető az adóévi kamat 40%-a a 2013 végéig, 60%-a az ez után kötött szerződéseknél.

Kkv fejlesztési adókedvezménye: legalább 500 millió forint jelenértékű beruházás során az elszámolható költségek jelenértékére vehető igénybe.

Az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő adózó 100%-os értékcsökkenési leírása a leghátrányosabb térségek területén üzembe helyezett tárgyi eszközökre.

További kedvezmények:

  • Kkv-k fejlődését szolgáló dedikált támogatási forrás a központi költségvetésben.
  • Részvételi lehetőség a Növekedési Hitelprogramban.
  • Innovációs járulék fizetési kötelezettség alóli mentesség a mikro-és kisvállalkozásoknak.
  • Kkv-k közbeszerzésekben való részvételének elősegítése.

Miért is fontos a besorolás?

Fenti kedvezmények érvényesítéséhez tehát kkv-nak kell minősülni, de mint láttuk jelentősége van, hogy az adóév első, vagy utolsó napján, és mely (al)kategóriában minősül egy vállalkozás kkv-nak.

Mindezt a következő gazdasági mutatók vizsgálata határozza meg:

  • összes foglalkoztatotti létszám ÉS
  • éves nettó árbevétele VAGY mérlegfőösszeg

A határértékek vizsgálatára a „kétéves szabály” irányadó, miszerint adott vállalkozás besorolása csak akkor változhat, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi vagy elmarad a kijelölt határértékektől.

Nem elég pusztán az adott vállalkozás gazdasági mutatóit figyelni, meghatározó ugyanis a tulajdonosi szerkezet. A kkv törvény (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) definiálja a partnervállalkozás fogalmát is, a 25%-50% közötti tulajdonviszony esetére. A besorolásnál vizsgálni kell a kapcsoltsági viszonyokat is, majd a kapcsolt és partnervállalkozások gazdasági mutatóit összevontan kell figyelembe venni.

Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése meghaladja a 25%-ot.
Néhány statisztikai adat a szektor jelentőségét illetően:

Létszámadatok alapján a magyarországi vállalkozások több mint 99%-a kkv. A vállalkozások által elért árbevétel majdnem 60%-a, a GDP több mint 35%- a, és a foglalkoztatottak több mint 70%-a a kkv-szektorhoz köthető.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban működő vállalkozások szintén több mint 99%-a kkv, hozzájárulásuk a GDP értékéhez közel 60%-os, a szektorban foglalkoztatottak aránya pedig meghaladja a 60%-ot.

(Forrás: http://ado.hu/rovatok/ado/ki-kivel-van-kulcskerdesek-a-kkv-k-adozasarol)